Töviseink

 

Az életünkben megérkező emberek, olyanok, mint a növények a kertünkben. Egyiket sem akarjuk megváltoztatni, a maguk pompájában gyönyörködünk bennük. Vannak, amelyeket mi ültetünk, vannak magok és abból kinövő növények, amit a természettől kapunk ajándékként. Ezeknek én kiemelt figyelmet szentelek, hiszem, hogy nem véletlenül került pont az én kertembe. (Legutóbb pont a csodálatos gyógyító, az orbáncfű költözött hozzánk!) Egyedül a szúrós növényeket nem szeretem. Óvva gyerekeim és magam a tövisüktől. És mégis a szomszédból egy szúrós bokor áttörve a kerítésünk, újra és újra próbálja életterét növelni, elvonva a fényt kedvenc málna bokromtól  A magam módján, metszőollóval a kezemben időnként vissza-vissza metszek, de ő mindig újult erővel tör felénk.

 

 

Tövis

 

 

Legkisebb lánykám születése után nem sok időm maradt az önvédelemre. Nem volt mit tennem: elfogadtam a hívatlan vendégeket. Majd egy napon azt vettem észre, hogy a szomszédom maga gondolta úgy, hogy töviseit kihúzza a kertünkből.

Csodálatos megerősítése volt ez az eddigi meggyőződésemnek. Amennyiben egy nehézséget elfogadunk, másra fókuszálunk, már nem adunk energiát a megjelenő problémáknak, szinte maguktól eltűnnek. Hiszen folyamatos odafigyelésünkkel nem éltetjük tovább.

Minek engedsz teret? Mit éltetsz?

Csak rajtad múlik!

Hírlevél feliratkozás

Please enable the javascript to submit this form

SFbBox by psd to html