Hívj most: (+36) 20/997-8177

 

 

Olyan, mintha cikket írnék, de mégsem, mert posztolok

 

vizonto logos

Egyes nézetek szerint Vízöntő korban élünk, mások szerint még a Halak jegyében jár a világév. Nem szeretnék ebben állást foglalni, de gondolom abban mindenki egyetért, hogy hatókörön (orbiszon) belül van a Vízöntő, ezért már erőteljesen megjelennek a jegy hatásai. Akár a technikai fejlődést, akár a társadalmi változásokat nézzük, iszonyatosan változnak a dolgok, s ezekben a változásokban mindenhol megjelenik a Vízöntőnek az az analógiája, hogy olyan mintha valamilyen lenne, de nem az. Például, olyan mintha fényképezőgép lenne, de nem az, hanem telefon. Olyan, mintha pénz lenne, de nem az, hanem csak egy virtuális utalás. S ha a társadalmi változásokat nézzük, akkor például olyan, mintha házasság lenne, de élettársi kapcsolat. Nem gondolom, hogy ez rossz, de biztos vagyok benne, hogy amennyire könnyebbé, egyszerűbbé tesszik az életünket a változások, a kiszolgáltatottságunkat is pont ugyanilyen mértékben növelik. Nagyon kényelmes a központi fűtés, de ha a nagy hidegben meghibásodik, akkor mit teszünk? Elkezdünk villannyal fűteni, s erre az áramellátás is elromlik…

Most, amikor a zodiákus szerint is a Vízöntőben járunk, különösen felerősödhetnek ezek a hatások, így nagyon lényeges, hogy az egyén és a társadalom milyen szinten éli a vízöntőséget.

Felső szinten a Vízöntő akkor tud kiteljesedni, akkor érzi igazán jól magát, ha mindent másokért tesz. Persze ezt csak a fontos döntéshelyzetben kell így tennie, a hétköznapokban enni, inni kell, s azért meg kell dolgozni. De amikor a párunk azt szeretné, hogy vegyük feleségül, akkor a vízöntőnek házasodnia kell. Persze, ha egy közösségben, vagy a munkahelyen keresik meg nagy jelentőségű kérésekkel, akkor is úgy kell döntene, hogy az másokat érdekében történjen.

Középső szinten jeleníti meg a Vízöntő a mai társadalmunkat: jobbítás, változtatás, újítás, kreativitás, különleges megközelítés. A hétköznapokban kiélhetjük ezeket az extrém sportokban, szokatlan közösségekben, de lehet a munkánkban például informatikusként is.

Az alsó szintet a vízöntőségnél is elég nehéz úgy élni, hogy azt pozitívan élje meg a környezetünk, hiszen ilyenkor már nem a jobbítás a lényeg, hanem, hogy más legyen holnap, mit ma, mert az ösztönös kielégületlenség hajtja, hogy változtasson. Mindegy, hogy mi lesz, mindegy, hogy milyen áron, csak változzanak a dolgok. Ahogy más jegyeknél már írtam, itt is az lehet a megoldás, hogyha rajtakapjuk magunkat, hogy alsó szintű „tüneteink” vannak, akkor olyan élethelyzetet hozzuk létre, amely felvisz minket a középső szintre, s a családunk, vagy a társadalom megítélése szerint is jobbítunk a világon.


Miért nem tanulják az emberek az életet?

 

Manapság az emberek nagyon sok energiát fordítanak a tanulásra. Ma már a fiatalok többsége elvégez egy főiskolát vagy egyetemet, 3-5 évet fordít arra, hogy egy szakmát elméletben megtanuljon. Sokan azután sem állnak meg, s másod, harmad diplomát szereznek. Nincs is ezzel probléma, ha később a karrierükben ezt hasznosítani tudják. A probléma ott van, hogy eközben a legfontosabb ismeretek elsajátítására nem marad idő, így nagyon kevesen jutnak el oda, hogy az életről tanuljanak.

Mit jelent az életről tanulás? Véleményem szerint azt, hogy az ember olyan ismeretekre tesz szert, amely által megismeri az élet törvényszerűségeit, önmaga lehetőségeit, s e kettő összehangolásának tudományát egy sikeres, boldog élet érdekében.

Nem akarom az asztrológia jelentőségét túlértékelni, elismerem a más „élettanító” eszközök, filozófiák, vallások jelentőségét, de én úgy gondolom, hogy a „boldogságtanulás” legátfogóbb eszköze az asztrológia. S azért állítom ezt, mert képes hidat építeni az érzelmi és az értelmi szint között, s így képes a vallás, a filozófia és a pszichológia eszközeinek „erejét egyesítve, a kritikus tömeg létrehozásával maghasadást létrehozni” az emberek életében.

 

Tanulás

 

De ehhez tanulni kell, s nem kevesebbet, mint egy diploma megszerzéséhez!

A másik, ami nehézzé teszi az „élettanulást”, hogy nem tárgyakkal, hanem önmagunkkal kell dolgozni, s amikor ezzel szembesül valaki, akkor sokszor inkább meghátrál, s beletemetkezik az életbe.

A harmadik sokszor áttörhetetlen nehézség, hogy a túlzott értelmi, vagy érzelmi beállítódás miatt nem tud kiépülni a híd az érzelmi és értelmi szint között, s ettől kezdve vagy a ráció, vagy az érzelmek dominanciája megakadályozza az eredményes tanulást.

A nehézségek ellenére hiszek benne, hogy az egyéni segítés eszközével minden embernél el lehet érni, hogy képes legyen megtanulni az életét, s ezt követően hosszútávon sikeres és boldog tudjon lenni.

 

„Az Isten itt állt a hátam mögött
s én megkerültem érte a világot”

                               József Attila


Életútjaink

 

Vannak, akik ösztönösen ráéreznek, mi a dolguk az életben. Vannak, akik egész életükben keresik, mégsem találnak rá önmagukra.

 

Mennyország

 

Az asztrológia valódi értékét sokan nem ismerik. Az asztrológia több ezer éves tudomány. Régen az asztrológusok neves társadalmi, filozófiai, egyházi emberek voltak. Mivel nem álltak rendelkezésre napjainkban oly elterjedt asztrológiai programok, így magas matematikai és csillagászati ismereteket igényelt a horoszkópok számítása, amelyet, csak tanult emberek ismerhettek. Neves asztrológus volt például Pitagoras, Aquinói Szent Tamás, Paracelsus, Kepler, Nostradamus.

A társadalom szegényebb rétegéhez az asztrológia tudománya nem juthatott el, ezt csak a királyok, és előkelőségek engedhették meg maguknak. Az asztrológia segítségével számos fontos esemény időpontját meg tudták határozni, például, hogy mikor induljanak csatába, mikor koronázzák meg a királyt, vagy mikor házasodjanak.

A ma élő emberek számára ez a tudás elérhetővé vált. Általa sokan arra keresik a választ, hogy mikor lesz párkapcsolatuk, gyerekük vagy mikor lesz munkájuk. Természetesen ezen kérdésekre is választ adhat ez a módszer, de az asztrológia több ennél. A mai divatos kifejezéssel élve, igazi életvezetési tanácsadó. Hiszen megmutatja személyiségünket, életfeladatunkat, a külvilághoz való viszonyunkat. Megérthetjük belőle miért ilyen a gyermekünk, mi motivál a céljainkban, miért ilyen a párunk, a családunk? Milyen munka való nekünk? Minden megjelenik benne, ami a Sorsunkban van. 

Az emberek egy része hiszi, hogy van Sorsa, de nem ismeri. Vannak, akik ösztönösen ráéreznek, mi a dolguk az életben. Vannak, akik egész életükben keresik, mégsem találnak rá önmagukra.  Mindannyian mások vagyunk, más feladattal születtünk. Nem hasonlíthatjuk életünket a szomszédunkéhoz, a barátnőinkéhez, a főnökünkéhez.

Az egyéni életutak beteljesítése nélkül a világunk sem változhat. Sokan keressük a választ életünk jobbítására, de ehhez saját világunkat kell javítani, amihez önmagunkon, önmagunk cselekedetein keresztül vezet az út! Amennyiben életünk tele van félelemmel és a félelmekre agresszióval válaszolunk, addig a külvilágunkból is hasonló tendenciák fognak visszatükröződni. Amikor felismerjük feladatunkat, tudjuk hol a helyünk a világban, elfogadjuk a sorsunk, és céljainkat ennek a szolgálatába állítjuk, a külvilág is felkarol minket és egy sikeres, boldog élet irányába vezet.

 

 

"Egyedül nem megy!"

 

halak logos

A zodiákus végén, amikor már azt gondolnánk, hogy mindent tudunk, jön egy - a mai világszemlélet szempontjából - képtelen feladat: a Halak felső szinten csak azt teheti, amit mások akarnak. A Vízöntővel még csak-csak lehet azonosulni, mert a másokért, a közösségért való cselekvés "szép dolog". De mit kezdjen az egónk azzal, hogy "parkolópályára kerül" az életünk legfontosabb döntéseinél? A megoldás pedig ugyan az, mint a Vízöntőnél, hiszen ő is csak akkor képes másokért tenni, ha azonosulni tud egy közös céllal. Amennyiben a Halak is ezt teszi, vagyis azt mondja, hogy azért teszem meg, mert ez a közös célunk, akkor már nem kell lemondania az akaratáról. Nem véletlenül mondjuk, hogy a Halak elv az „egyedül nem megy”, hiszen a Halknak az élete nagy döntéseinél szüksége van valakire, akiért egy közös cél érdekében „feláldozhatja önmagát”.

A Halak középső szintjét, az önfeláldozást – ugyanúgy, mint más jegyeknél – legjobb, ha a hétköznapokban éljük. Vagyis kell egy mindennapos tevékenység, amelyben másokért áldozatokat vállalunk. Lehet ez a családban mondjuk szülőként, de a karrierben talán még könnyebb megélni egy segítő foglalkozáson keresztül, például nővérként, vagy orvosként.

Vannak jegyek, ahol az alsó szintű megélés a környezetre hat: a család, vagy a kollégák szenvedik meg például az erőszakosságot, vagy az önzést. A Halak mindig saját maga szenvedi el az áldozat szerepet. S mit tegyünk Halakként, hogy ezt ne kelljen állandóan megélnünk?  Vigyük fel középső szintre a megélést, s tudatosan legyünk önfeláldozók a családban, vagy a munkában.

 

 

Maradj mérleg, maradj egészséges

 

Sokszor nehéz a nap minden pillanatában megfelelni a környezetünknek. Persze a Mérlegeknek ez jobban megy, hiszen ösztönösen bennük van a megfelelés. Egy Kos már agyvérzést kapna 20 évesen attól, amit egy Mérleg 60 évesen is csak egy enyhe bőrbetegséggel reagál le. De senki ne gondolja, hogy büntetlenül el lehet nyomni magunkat. Hiába vagyunk Mérlegek, a horoszkópunkat meg kell élni.

 

merleg logos

 

Talán éppen ezért gondolta úgy a Sors, hogy a Mérleget az életében néhányszor olyan döntéshelyzet elé állítja, amelyben a megoldás (a felső szint) pont az önmaga felvállalása: „ilyen vagyok, fogadjatok el”! S ha képes így cselekedni, akkor meggyőződésem, hogy „kitisztul szervezetéből az addig lerakódott teher”, s ismét hosszú időre képes gond nélkül megfelelni.

A hétköznapokban, a középső szinten a külvilág visszajelzése a legfontosabb a Mérlegnek: „Elfogadnak? Szeretnek?” Éppen ezért a mai világban a legjobb munkaerő a Mérleg. Fürkészi a főnök kívánságát, s mindenáron végre akarja hajtani a feladatokat. Persze a kollégáknak is meg akar felelni, s ez időnként feloldhatatlan feszültséget hoz az életébe.

A baj akkor van, ha nem érzi a Mérleg az elfogadást a hétköznapokban, s elkezd „ész nélkül kapálózni” a szeretetért. Ilyenkor legtöbbször a feltűnni vágyást tapasztalja a környezete: túl sok a smink, túl sok a szín, „túl sok az ember”. Azt gondolom, hogy amikor a Mérleg rájön, hogy hiába „teszi ki a lelkét”, akkor sem kapja meg azt a szeretetet a környezetétől, amelyre vágyik, akkor „elkezdenek lerakódni a terhek”, s például egy ekcémában jelennek meg.

A megoldás, hogy amikor a Sors úgy hozza, akkor fel kell vállalni magunkat. A hétköznapokban pedig olyan élethelyzetbe kell kerülnünk, például a munkánkon keresztül, hogy átéljük az elfogadást, s ne jussunk el arra a szintre, hogy a külsőségeken keresztül akarjunk megfelelni.

N&script=0"/>